Naprendszer-sétán, távcsöves bemutatón vehettek részt, de megismerhették a légi felvételek készítésének, tárolásának és digitalizálásának módszereit és eszközeit is a tudomány iránt érdeklődők a Kutatók éjszakáján, szeptember 30-án a Lechner Tudásközpontban.
A Kutatók Éjszakáján, szeptember 30-án este a Lechner Tudásközpont két helyszínen is várta az érdeklődőket: Pencen a Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban (KGO) és a Bosnyák téren a Légifilmtárban.
A KGO által szervezett, a „Neptunusztól a Napig – Naprendszer-séta és Obszervatórium bemutató Pencen” elnevezésű esemény gyülekezője a település határában, a Mulató utca végén található játszótérnél volt, ahol a 18 órai kezdési időpontra több mint 130 érdeklődő gyűlt össze – a meghirdetett keretlétszám háromszorosát is meghaladva. Az Obszervatórium nevében Virág Gábor, a K-GEO Kalibráló Laboratórium vezetője köszöntette a résztvevőket, majd Gesztesi Albert csillagász – korábbi KGO munkatárs – tartott izgalmas ismeretterjesztő előadást a Naprendszer felépítéséről és a bolygók jellegzetességeiről. Ezt követően a látogatók a KGO-ba vezető úton megtekintették – a Naprendszer-séta részeként – a bolygók modelljeit és az információs táblákról további adatokat ismerhettek meg az égitestekről.
A Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban a tudomány iránt érdeklődő, sok fiatalt számláló csapat két előadást hallgatott meg. Az egyiken Tóth Sándor GNSS kutató mutatta be a geodéziai mérések rövid történetét és a mértékegység-rendszerek kialakulását. A másik előadáson Virág Gábor laboratóriumvezető ismertette az Obszervatórium rövid történetét és a benne folyó múltbeli és jelenlegi tevékenységeket. A résztvevők megtekintették még a KGO történeti kiállítását is. Érdekes színfoltja volt az eseménynek a távcsöves bemutató. Az érdeklődők megnézhették távcsövön keresztül a Jupiter bolygó korongját és a négy nagyobb holdját. A bemutató végén néhány szerencsés látogató még a Szaturnusz gyűrűit is megfigyelhette.
A Légifilmtárban a légi felvételek készítésétől az analóg felvételek tárolásán át a digitalizálásig követhették nyomon az érdeklődők azt a folyamatot, ahogy az archív légi felvételekből böngészhető online adatbázis lesz. Testközelből megismerkedhettek a Wild RC-8 légifényképező kamerával, amellyel a Légifilmtárban található felvételek kétharmada készült. Ez a kameratípus volt az első, mely a 23x23 cm-es képméretet használta, ami aztán az analóg korszak végéig ipari szabványként szerepelt világszerte. Megszemlélhették, hogy hogyan is nézett ki egy pauszra készült repülési vázlat, amelyen az útvonalat tervezték meg, közelről láthatták légi felvételek negatívjait és másodnegatívjait. Betekintést nyertek magába a Légifilmtárba is, ahol klimatizált viszonyok között időrendben és filmszám szerint sorakoznak a filmtartó kapszulák és a regiszteres albumok.
A digitalizálás két hatalmas méretű, speciális gépen történik. A DSW700 szkennert kifejezetten erre a célra fejlesztette ki a gyártó Leica, amely néhány évtizede felvásárolta a Wild céget, a légi felvételezés legfőbb technológiai ellátóját az I. és a II. világháború közötti időszak óta. A Wild kamerás filmnegatívokat ezekkel a szkennerekkel lehet a legjobb minőségben és a leggyorsabban digitalizálni, és mivel a gyártásuk már befejeződött, és nem készült belőlük túl sok, rendkívül nagy értéket jelentenek a piacon. A Légifilmtárban az érdeklődőket Takács Krisztián geoinformatikai szakértő, Cserkúti György geodéziai munkatárs és Dudás János geoinformatikai koordinátor kalauzolták.
